A Bányásznap (szeptember első hétvégéje) hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére.

1951-től országosan egységesen tartják a bányásznapot, az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére. A tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget akarták csillapítani a bányásznap törvénybe iktatásával.

Napjainkban, a mélyművelésű bányászat megszűntével, immár a szakmakultúra hagyományaira, a tárnák hőseire emlékezünk a térségben, hiszen nincsen olyan település, amelynek családjai ne kapcsolódtak volna valamilyen módon a „fekete gyémánt”-hoz.