A tavasz első hírnökeit már néhol csodálni lehet a természetben: a hóvirág mellett a téltemető és a tőzike is nyílik az erdőkben. Ezek védett növényeknek számítanak: leszedésüket szigorúan büntetik. Szálanként tízezer forintos bírságot, egy csokorért pedig akár szabadságvesztést is kiszabhat a hatóság.

A 2000-es évekig általános nőnapi ajándéknak számított a hóvirágcsokor, amelyet alkalmi árusok úton-útfélen árultak pár száz forintért aluljárókban és piacokon - írta az Index. Ma már ez jóval többe kerülne! 2005 óta ugyanis természetvédelmi oltalom alatt áll a növény: száljának eszmei értéke tízezer forint, százezer forintos károkozás pedig már bűncselekménynek számít, így egy legalább tizenegy szálas csokorért akár szabadságvesztést is kiszabhatnak.

A jogszabály szerint a természetvédelmi területeken található élővilág területi oltalomban részesül, a védett fajokat pedig akkor is oltalom illeti meg, ha élőhelyük ezeken kívül esik. Magyarország háromezer növényfajából 733 védett, közülük pedig 87 fokozottan védett. A 2000-es évek óta 37 százalékkal nőtt az oltalom alatt álló növényfajok száma.

A törvény szerint ezeknek az egyedeknek a veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása, természetes élőhelyéről való elmozdítása, forgalomba hozatala természetkárosításnak minősül, ami mennyiségétől függően a faj értéke szerinti pénzbírsággal sújtható, illetve ha összértéke meghaladja a fokozottan védett egyedek legmagasabb pénzben kifejezett értékének kétszeresét, az akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A fokozottan védett fajokban bárminemű károkozás bűncselekménynek minősül. Ez annak köszöngető, hogy hazánkban, illetve a Kárpát-medencében tíz alatti élőhelyen fordulnak elő, és különösen sérülékeny a populációjuk.

A régióban egyedüli vadon termő kikeleti hóvirág szedése a legtöbb környező országban szintén tilos, de Ausztriában annyit még hazavihet a kiránduló, amit két ujjával átér. Magyarországon az ezredfordulóig volt ennek hagyománya, de tömeges pusztításával jelentős csökkenésnek indult a hazai állomány. A legnagyobb gondot a hagymák kiásása jelentette. A Dunántúlon nagy telepeket tettek tönkre, országszerte ipari mértéket öltött ennek kitermelése ugyanis a hollandiai piacon nagy összegeket adtak egy-egy hóvirág hagymájáért. A gyengébb egyedeket hagyták hátra, így csak ezek tudtak itthon szaporodni. A zalai állományt viselte meg leginkább a tömeges pusztítás.

Az őshonos fajták megőrzése érdekében került 2005-ben természetvédelmi oltalom alá kedvenc kikeleti virágunk. Azt is szem előtt kell tartani, hogy ez a virág mindenhol oltalom alatt áll, akkor is, ha az árokparton vagy a szomszéd kertjében nyílik.

A boltokban árusított cserepes hóvirágok teljesen legálisan árulhatók, ugyanis nem az itthon őshonos kikeleti, hanem török-ázsiai eredetű fajokról van szó: a pompás-, a redőslevelű- és a (gyűjtőjéről elnevezett) Voronov-hóvirág. A természetben felbukkanó védett növényhez képest nagyobb szárral és virággal rendelkeznek, de kertbe ültetve később ugyanúgy elszaporodva, telepeket alkotnak.