Adóügyi könnyítések
A 2021-ben életbelépett adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek.
Az újlakás-értékesítések áfa mértéke 22 százalékponttal, öt százalékra csökkent, a január 1-től érvényes illetékmentességnek köszönhetően pedig másfélmillió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé. Az illetékmentesség a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő, gyermekes családoknak is jár, akár új, akár használt lakást vásárolnak. A pálinka bérfőzetése és magánfőzése évi 86 liter párlatig adómentes lett.
Könnyebb az adótartozások rendezése is. A magánszemélyek évente egyszer, félmillió forint helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési kedvezményt. A könnyítések érintik az szja-bevallást is, és már a májusban benyújtandó 2020-ról szóló bevallásban - kétszázezer forint helyett - félmillió forintos tartozásig, hat hónap helyett szintén 12 hónapra kérhető a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra a pótlékmentes részletfizetés.
A gyermekes családoknak nagy segítség lehet a 2021-ben hatályba lépő illetékmentesség. Mind az új, mind a használt lakások megvásárlása - 2020 december 31-ét követően kötött adásvételi szerződéssel - mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha a vásárlásnál a vagyonszerző családi otthonteremtési kedvezményt használt fel. A mentesség az igénybe vett kedvezmény összegétől és a lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehető.
Nemcsak a lakosságnak hozott kedvező adóváltozásokat az újév, hanem a vállalkozásoknak is. A kisvállalati adó (KIVA) mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökkent, és a bevételi értékhatár a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nőtt. A kkv-k körében egyre népszerűbb ez a foglalkoztatás- és beruházásösztönző adófajta. Már 7400 cég jelezte, hogy csatlakozna a kivások táborához.
Mintegy 800 ezer vállalkozás esetén a felére csökkent a helyi iparűzési adó maximális mértéke. Maximum egy százalék helyi iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az őstermelők) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.