A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat.
A vár épségben maradt földszintjébe és magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely azonban a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol 2014-ig 134 főt tudtak elszállásolni.
Magyarország számtalanul sok iskolájának biztosított szállást, kirándulási és egyéb programot (pl számháborúzás támadókkal körben a hegygerincre és védekezőkkel a várban).
Sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben az állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet, a tetőszerkezet nélküli várfal bizonyos része leomlott, így életveszélyesnek nyilvánították, elkerítették.
Jelenleg a vár nem látogatható.
A várral kapcsolatos rendezvényeinket így a Várréten tartjuk ezzel is fenntartva a Várgesztesre érkező turisták, kirándulók, Villaparkban üdülők, osztálykiránduláson résztvevők érdeklődését.
Közel 700 éves vár kulturális örökségünk fontos tárgyi bizonyítéka. A vár sorsa szorosan összefügg a magyar történelemmel, annak büszke és nehéz időszakaival.
Várgesztes Község Önkormányzata és lakóinak vágya, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő gesztesi vár megóvása és felújítása után újra látogatható legyen!
A vár és Vértes természeti adottságai miatt ismertségünk megtartása és bővítése a célunk.
A Gesztesi vár Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba ajánlásával esélyt adtunk, majd kaptunk a méltó figyelemre és ismét nagy számban mutathatjuk meg a magyar történelem évszázadokat átívelő tárgyi és szellemi örökségét.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is. A település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján – a hidegebb időjárási körülményekre tekintettel – 2024. november 17-étől 2025. március 16-áig szünetel a Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálatok kötelező működtetése.
2024. december 4-éig lehet benyújtani a pályázatokat.
November 4-étől változik a kiállási ideje.
November 14-én érkezik a kormányablak busz Várgesztesre.
