Százhuszonegy várgesztesi dolgozott az elmúlt évtizedekben a környék bányáiban, ezért is fordultak az egykori bányászok és a helyi hagyományőrzők az önkormányzathoz, hogy létesüljön emlékhely a szakmakultúra tiszteletére.

Vasárnap délelőtt a szentmisét követően vonultak a falu lakói a községháza elé, ahol Rising Károlyné köszöntötte a megjelenteket, köztük Forisek Istvánt, a Vértesi Erőmű törzskari igazgatóját.

Mint azt a polgármester elmondta, több havi kutatás, és nemleges válasz után sikerült egy csillét a legtovább működtetett márkushegyi bányából megszerezni, amit a Vértesi Erőmű Zrt-től ajándékba kapott az önkormányzat.

Várgesztes egy apró zsákfalu, amely minimális munkahellyel rendelkezett évszázadok óta. A földterület szerény körülményeket biztosított az itt élő családoknak. Az 1920-as években négyen vállaltak időszakosan segédmunkát a Környebányán lévő bányában, majd a második világháborút követően elsősorban az oroszlányi, majd a tatabányai, sikvölgyi, illetve móri bányákban adódott munkalehetőség. Bizonyítékul szolgálnak erre azok a fiókokban őrzött bizonyítványok, amelyeket télen már a Faluházban létrehozott bányászati kiállításon szeretnének bemutatni bányász egyenruhákkal és eszközökkel együtt.

- A bányászati emlékhely kialakításával az a közös célunk, hogy emlékeztesse a fiatalabb generációkat arra, őseik milyen elszántsággal, szorgalommal szálltak a kasba nap, mint nap a „Jó szerencsét” köszöntéssel – fogalmazott a település vezetője.

Az ünnepi gondolatokat követően leleplezték az emlékhelyet, amit Bedy Sándor plébános áldott meg.

Az eseményt a Német Kultúregyesület Dalköre és Szolga Róbert képviselő verse tette emlékezetesebbé.

Az esemény képeit a Fotógalériában tekintheti meg!