Állj meg Barátom egy pillanatra.
Fújd ki magad, hagyd a múló időt,
ne fess már árnyékot a faladra,
a szeretet adjon neked erőt.

Itt az Újév, és múlik a régi.
Mi megtörtént, az már végleges,
hogy számvetést kell-e készíteni,
lehet, hogy nem, de néha érdemes.

Ürítsd ki agyad a rossz gondolattól,
pezsgő buborékja tovarepíti azt,
de ne szakadj el a valóságtól,
lábad alatt föld, de az ég magas.

Tizenkettőt üt a falióra,
pukkan a pezsgő, tűzijáték repül,
a Himnusz hangjaira újra
érezd, veled a világ, nem vagy egyedül.

Ne fogadkozz most, hogy minden más lesz,
ha akaratod gyenge, úgyis megszeged.
De tedd meg, mit egy igaz ember tenne,
csodás varázsnak leszel részese.

Ürítsd hát poharad egy szebb, Új Évre,
ölelj át mindenkit, ki kedves neked,
a pezsgő mámora ne szálljon fejedbe,
legyen békés, boldog az életed.

(Hegedűs Gábor)