Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

Az idősödés a 60. életévben kezdődik, az időskort 75 éves kortól szokták számítani.

A WHO szerint 2000 és 2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22%-ra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb, 2050-re az idősek 80 %-a ezekben az országokban fog élni.

A 80 évesek és az a fölöttiek száma 2050-re négyszeresére nő. Egyre több gyermek fogja ismerni a nagyszüleit, dédszüleit, különösen a dédnagymamáját, hiszen a nők 6–8 évvel tovább élnek a férfiaknál.

A várható élettartam növekedésével nő a tartós – otthoni, intézményi vagy kórházi – ápolásra szorulók száma is. A fejlett világban a mozgásában korlátozott, gyenge, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma is meg fog 2050-re négyszereződni.

Magyarország népességéből a 65 éves és idősebbek száma 2014. január 1-jén közel 1 millió 732 ezer volt, a népesség 17,5%-a. A 2012-ben született magyarok átlagosan 75 éves élettartamra számíthatnak, közel négy évvel többre, mint az ezredfordulón, és közel 14 évvel többre, mint az 1950-es évek elején. Az unióban a mienk az ötödik legalacsonyabb várható élettartam, 5 évvel kevesebb, mint amire egy uniós átlagpolgár számíthat.

A legtöbb idős (65 éves és idősebb) Közép-Magyarországon (30%), azon belül is Budapesten (19%) él. Arányuk Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (10%). A hazánkban élő 60 év felettieknek tizede valamilyen fogyatékossággal, négytizede krónikus betegséggel küzd.

Forrás: ksh.hu