Rising Károlyné polgármester és Pillmann Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezetének vezetője kezdeményezte azt a fórumot, amire kedden délután került sor a Faluházban, témája pedig az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos kérdések megbeszélése volt.

Vendégelőadóként Szilvás Zoltán kamarai szakértő ismertette prezentációjában a jogszabályi hátteret, aki készséggel válaszolt az érdeklődők kérdéseire is, de ott volt a fórumon, és szintén segítette az eligazodást Németh András megyei kamarai igazgató, illetve Bognár Krisztián földügyi referens is.

Mint az elhangzott, 2021. január elsején léptek hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szabályai. A jogszabály elő kívánja segíteni a versenyképes méretű birtokok kialakítását. Ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lennie mező- és erdőgazdasági művelésre.

A törvény meghatározza, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így mik azok a minimum területméretek, amiknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük.

Ezek a következők:

• szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág: 3000 négyzetméter
• szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág: 10000 négyzetméter
• zártkerti földnek minősülő ingatlan: 1500 négyzetméter.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezségén alapulva kell megtenni. Azonban előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás eleve nem jöhet szóba. Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül. Ezzel biztosítható a művelésre alkalmas nagyságú egybefüggő területek létrehozása.

Az előadó részletesen ismertette a tulajdonszerzés szabályait, a megosztás jogi procedúráját, a tulajdonba vétel, a bekebelezés, a kisajátítás fogalmait, és többször is kiemelte, hogy a törvény elsődleges célja a folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésének érdekében.

A törvény részletes szakmai ismertetését szeptember 22-i cikkünkben olvashatja.