Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem. A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta: az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

2024-től komolyabb változások is várhatók a felvételin - folytatta, rámutatva, hogy a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért - tudatta az államtitkár, aki hangsúlyozta: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Azt is kiemelte, hogy a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz - fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.