Augusztus 26-án tartotta hivatalos fennállásának 110. évi jubileuma alkalmából szervezett ünnepségét és tűzoltó napi rendezvényét a Vértessomlói Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az eseményt – többek között – Sári Ákos Donát tűzoltó ezredes, a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, Muzslai László tűzoltó őrnagy, a Tatabányai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság parancsnoka, Hartmut Schierenstedt Berne, Rising Károlyné Várgesztes és Igó István Vértessomló polgármestere is megtisztelte jelenlétével.

Egyre szaporodnak az évfordulók és egyre több az olyan tűzoltó egylet, egyesület, amelyek történetének feldolgozása az utolsó pillanatban valósul meg. Úgy gondolom, hogy ez igaz a mi egyesületünkre is, hiszen az idő múlásával az idősebb nemzedék már nem tudja elmesélni a régi idők történéseit és emellett rengeteg tárgyi emlék elveszik… Kötelességemnek éreztem, hogy a múltunk, elődeink munkássága előtti tiszteletből eme kiadvánnyal is megemlékezzünk a vértessomlói önkéntes tűzoltókról. A veteránjaink segítségével, Salamon Gyöngyi szerkesztésében igyekeztünk összegyűjteni egyesületünk minden jeles múltbéli eseményét. Azt gondolom, hogy ez a kiadvány, ez az időutazás méltán idézi a dicső szirénaszót és dobbantja meg a somlói szíveket, hiszen Vértessomlón talán nem is él olyan család, aki valamilyen módon ne kötődne az egyesülethez. És ennek oka nem csupán a több mint egy évszázados gyökerekben keresendő. Valami másban is… egy különleges erőben, egy különleges kapocsban, a somlóiakra és a somlói önkéntes tűzoltókra mindig is oly jellemző összefogásban: egy mindenkiért, mindenki egyért – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Schäffer László egyesületi elnök a „Mikor a tűzoltó regiment kivonul…” című, a Nemzeti Együttműködési Alap, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készített jubileumi kiadványt. Az oldalain gyakran jelennek meg az úgynevezett Egységkönyv bejegyzései is, melynek lapjait 1958. január 1-én nyitotta meg Koller Ferenc, egykori tűzoltóparancsnok, s vezette aprólékos gondossággal egészen 1998 júniusáig. Az egykori tűzoltóparancsnok feljegyzéseit a szerkesztő szöveghűen idézi, a citátumok és a korabeli tudósítások, fotók izgalmas időutazásra invitálják az olvasót, aki az egyesület tűzvédelmi, műszaki mentési feladatellátásának változásait, a modernizálódást, és egyáltalán nem utolsó sorban az országszerte egyedülálló versenyeredményeket is nyomon követheti sok-sok felejthetetlen fotóval.

Az elnök szólt az idei sikerekről is: márciusban a hazai pályán megrendezett X. Országos Tűzoltó-Kapocskupán a női és férfi csapat is elnyerte a Kapocs-Kupa Vándordíjat. A miskolci Országos Versenyen az ifjúsági fiú és lány, valamint a felnőtt női és férfi raj is első helyezést ért el kategóriájában, így az ifjúsági csapatok már biztosan ott lehetnek jövőre a CTIF Ifjúsági Tűzoltó Olimpián, és a rajok valamennyi Vándorserleget elhódították.

Sári Ákos Donát az országosan egyedülálló versenyeredmények és a káresemények kapcsán történő helytállás mellett az utánpótlás nevelésben elért egyesületi sikert emelte ki, hiszen – mint mondta – szinte minden civil szervezetnek gondot okoz a fiatalok mozgósítása, a somlóiak viszont szép példát mutatnak: kitartásuknak, erőfeszítéseiknek köszönhetően biztosítottak a követők mind a versenypályákon, mind pedig az önkéntes tűzoltói feladatellátásban.

A tenni akarást jól mutatja, hogy a rengeteg verseny és felkészülés mellett az egyesület alapító okiratában szereplő fő cél és tevékenység sem szorul háttérbe, és a vállalt településeken – Vértessomló, Várgesztes, Környebánya – káresemény során aktívan avatkoznak be. Ezen beavatkozások során a szakmaiság sosem kérdőjelezhető meg, ugyanis az egyesület tagjai között mindig „van-volt-lesz” hivatásos tűzoltó – hangzott el Muzslai Lászlótól, aki a 110. évi fennállás alkalmából, ha lehet, legalább még egyszer ennyi aktív éveket kívánt.

Igó István – csatlakozva a korábban szólókhoz – a megmérettetéseken elért egyedülálló eredmények mellett büszkén mondta el, hogy az egyesület szerény anyagi forrásai ellenére jól felszerelt gépjárműfecskendővel, szertárral és modern közösségi helységgel rendelkezik. Mindehhez szükség volt egy jól irányított csapat társadalmi munkájára és a pályázati lehetőségek maradéktalan kihasználására, valamint az önkormányzat folyamatos anyagi támogatására. Az elmúlt 8 évben az önkormányzat segítségével sikerült az adományként kapott tűzoltó autót hazahozatni Franciaországból és üzembe helyezni. Ezt követően a művelődési ház szomszédságában önkormányzati tárolót vásároltunk, melyet az egyesület maximálisan kihasznál. A sikeres pályázatokból pedig feltétlenül meg kell említenünk a szertár energetikai beruházását, melynek keretén belül új gázkazánt, nyílászárókat és klíma berendezést kapott, ezenfelül technikai és informatikai eszközöket. Ezt követően az egyesület pályázati forrásból és önerőből vásárolt egy 9 személyes kisbuszt és a káresemények kezeléséhez szükséges feszítő-vágó eszközt. Ezek után szerencsére elmondhatjuk, hogy nemcsak szakértelem és az eredményesség tükröződik az egyesület munkájában, hanem a magas szintű technikai felszerelés és a működési feltételek is maximálisan biztosítottak – fogalmazott, majd az egyesület közösségért tett erőfeszítéseit emelte ki: nem akad olyan program a településen, ahol ne vennének részt akár a rendezvénysátor felállításában, lebonyolításban, a helyszín berendezésében. És mindemellett természetesen bármely tűz, katasztrófa esetén vonulnak, segítenek, ahol csak tudnak, hiszen erre esküdtek fel.

Vértessomlónak 2002 óta van két testvértelepülése Észak-Németországban. A szorosabb együttműködés Bernével a tűzoltók között alakult ki. A település delegációját vezető polgármester, Hartmut Schierenstedt beszédében a tűzoltók közötti szoros, baráti kapcsolatot méltatta, egyben reményét fejezte ki, hogy kiterjeszthető más területekre, családokra is. A polgármester, aki területi tűzoltóparancsnokként 2007-ben egy tűzoltóautóval ajándékozta meg a somlóiakat, ezúttal a Németországi Tűzoltó Egyesület érdemérmével érkezett. A nemzetközi kapcsolatok ápolásáért az elismerést Schäffer László elnök és Hartdégen Tibor parancsnok vehette át.

Szolgálati érmek átadására is sor került az ünnepi eseményen. 10 éve egyesületi tag Czakó Mihály, Golda Zoltánné, Hartdégen Bertalan, Magyar László, Nagy Patrik. 20 esztendeje Böhm Gergely, 25 éve Linczmayer Norbert, 30 éve Jakobi Attila, és vastaps kíséretében vette át a 40 éves szolgálati érmet Hartdégen Tibor.

Egy-egy kiadvánnyal ajándékozta meg Schäffer László Salamon Gyöngyi szerkesztőt, az ajánlások szerzőit, Igó István polgármestert, Pfiszterer Zsuzsanna és Hartdégen József díszpolgárokat, és a veteránokat, akik nélkül nem készülhetett volna el a 113 oldalas visszatekintés. Az egyesület veteránjai: Igari Mária, Keindl Olga, Koller Dezső, Krüpl Györgyné, Krüpl Kálmán, Linczmaier Mátyás, Pfiszterer Károly, Richter Ignácné, Schweininger Dezső, Somlói Jánosné, Somlói Józsefné, Szeifert Antal, Zink Béla, Zink Frigyes, Zink József, Zink Károlyné, Zipperer Ferenc.

Az ünnepélyes megnyitót követően számos programmal – arcfestéssel, kutyás bemutatóval, a rendületlenül népszerű habpartival – kedveztek a gyerkőcöknek a szervezők és természetesen a tűzoltó erőpróbák sem maradtak el. A hazaiak ifi csapatai a lehetséges sérülések elkerülése érdekében nem „szálltak ringbe”, mivel újabb komoly megmérettetés előtt állnak. A kismotorfecskendő szerelésben a férfiaknál a somlóiak végeztek az élen, második lett a Vértestolna II., harmadik a Vértestolna I., negyedik a Kecskéd. A nőknél egyedüli indulóként lett első a somlói raj, míg az ifi lányoknál szintén egyedüli nevezőként a rédeiek. Az ifi fiúknál két raj versenyzett, s végül a Réde csapata legyőzte a kecskédieket. A játékos ügyességi verseny legjobbjának a gyerekeknél a Bohócok bizonyultak, míg a felnőtteknél a Párducok.

Az esemény képeit a Galériában tekintheti meg.