Anya – Lánya kiállítás
„Színek és hangulatok” címmel nyílt kiállítás a várgesztesi Talabér Angelika és lánya, Ludrik Angelika alkotásaiból szeptember 7-én a vértessomlói Művelődési Házban. Az Anya-Lánya tárlat létrejöttét már több mint három éve tervezték, most végre ez a pillanat is elérkezett. A két alkotó szívet melengető, szemet gyönyörködtető kiállítást varázsolt a falakra – köszöntötte Berky Béláné a vendégeket.
Nagyon-nagyon találó a cím, hiszen ebben élünk. Észre sem vesszük, hogy velünk vannak a színek, sokszor a napjaink, óráink, perceink hangulatát a színek határozzák meg. A kiállítás összessége is színkavalkád, és a képek is sugározzák az amatőr művész adott hangulatát, amikor a kezébe vette az ecsetet és alkotni kezdett. Nem tudok elfogulatlanul beszélni róluk, mert mint embereket is nagyon szeretem, és tisztelem a hihetetlen tehetségüket – méltatta a Művelődési Ház vezetője az Anyát és Lányát, hozzátéve, hogy milyen hihetetlen büszkeség a családnak, hogy két ilyen tehetséges alkotóval is dicsekedhet, ám nem szabad megfeledkezni a háttérről sem. Ahhoz, hogy kiteljesedhessenek, hogy a gondolataikat, érzéseiket kiteljesíthessék a művészetben, festészetben, ahhoz kell egy támogatói háttér, ez esetben az édesanya, nagymama és a férj – fogalmazott.
Géli nyolc, Angelika öt éve mutatkozott be Vértessomlón, s bár a pandémia miatt nem a tervezett időben, most végre megvalósulhatott az Anya – Lánya kiállítás. Géli elmondta, hogy nem ez az első közös tárlatuk, hiszen kézenfekvő, hogy egyszerre mutatkozzanak be. És könnyen ki is töltjük a teret mindenhol, olyan még nem fordult elő, hogy kevésnek bizonyultak volna a képeink – jegyezte meg mosolyogva Talabér Angelika. Vértessomlón szeptember 29-éig (hétköznapokon 17 és 20 óra között) több mint nyolcvan, a készítőik eltérő stílusirányzatú és gyakran vibráló színhasználatú alkotásában gyönyörködhetnek a látogatók, valamint a közösen készített ékszerekben, az Angelika által festett üvegekben.
Talabér Angelika életében mindig is nagy szerepet töltött be a gyönyörűséges táj, csodálattal töltötte el a természet sokszínűsége. Gyermekkorában is sokat színezgetett, rajzolt, ám a festésre sosem gondoltam igazából. Mígnem egyszer egy reklámújságban festéket és vásznakat látott...
Kezdetben félve állt neki, de később azt látva, hogy nem is olyan rossz, felbátorodott és egyre többet festett, először csak a maga és a család örömére, kicsit később már másoknak, mind több embernek megmutatva az alkotásait. Nagy öröm volt látni, hogy tetszik nekik, amit létrehozok.
Tudását autodidakta módon fejleszti. Első alkalommal 2014 őszén, Alsógallán mutatta be a képeit, majd sorra érkeztek a tárlatok. Az alkotásaival szereti továbbadni azt a gondolatot, hogy a pozitív hozzáállás milyen nagyon befolyásolja az ember életét. Szeret gitározni és énekelni is, legfontosabb gondolata a festéssel és a zenével kapcsolatosan, hogy ha az embereknek szebbé tehetjük egy-egy napját, már érdemes alkotni. A mottója is így szól: Azért kaptam, hogy adhassak! Váratlan, örömteli meglepetésként érte 2016-ban, hogy lánya is kedvet kapott az alkotáshoz és ecsetet ragadott. Angelikát egy nagyon különleges színvilág és látásmód jellemzi, merészen kísérletezik, az akkor még csak szárnyait bontogató fiatal lány mára igazán termékeny festővé vált.
Az esemény képeit a Galériában tekintheti meg.