Az ENSZ kezdeményezésére 2018 óta május 20. a méhek világnapja. A méhek az egyik legfőbb beporzók és ezek nélkül az apró rovarok nélkül elképzelhetetlen lenne a ma ismert életünk.

Fontos tudni, hogy nemcsak a méhek lehetnek beporzók, hanem az egyéb bogarak, lepkék, legyek, de egyébként a szél is. Ennek ellenére a legtöbben a méhekkel azonosítják a beporzást és a házi méhek, illetve a vadon élő társaik valóban nélkülözhetetlen a szereplők.

Bolygónk mezőgazdasági termelésének 65-70%-hoz elengedhetetlen az állati beporzás. Sokáig lehetne folytatni a sort, de az alma, az áfonya, a hagyma, a káposzta, a karfiol, a kakaóbab, a kávé, a körte, a mandula, a mustár, a napraforgó, a repce, a retek, a sárgarépa, az uborka vagy a takarmánylucerna is mind-mind olyan élelmiszerek vagy haszonnövények, melyek függnek az állati beporzástól. Beporzás nélkül ezeknek a növényeknek a termesztése veszélybe kerülne. Érdekesség, hogy nem minden méh mézelő is egyben, van, amelyik kizárólag a beporzást végzi. A mézelő méhek szorgosságáról árulkodik, hogy 1 kg mézhez több mint 2 millió jól mézelő virágot kell meglátogatniuk.

Az elmúlt években évtizedekben a nem mézelő, beporzást végző méhek száma világszerte megtizedelődött. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a környezet nagymértékű átalakításának következtében a beporzók élőhelyei megszűnnek. A városok nagymértékű beépítése mellett nagy problémát jelentenek a növényekben szegény kertek is, hiszen itt a méhek nem találnak táplálékot, virágport és nektárt.

A másik veszélyt a nagyfokú vegyszerhasználat jelenti a beporzókra. A különféle növénypermetszerek mellett a kémiai szúnyoggyérítés következtében is vegyszeralapú rovarölőszerek kerülnek a levegőbe, melynek az olyan hasznos rovarok, mint a méhek vagy más beporzók is áldozatul esnek. Fontos, hogy a permetezésnél a természetes megoldásokat részesítsük előnyben, a szúnyoggyérítésnél pedig jó alternatívát jelenthet a kémiainál célzottabb biológiai védekezés. A biológiai védekezéskor egy talajlakó baktérium segítségével kizárólag a szúnyoglárvák ellen védekezünk, így ez a módszer más rovarokra, a méhekre is teljesen ártalmatlan.

Azzal is sokat tehetünk a beporzó fajok védelme érdekében, ha kertünkbe sokféle, nem egyszerre virágzó növényt vetünk, ültetünk. A fák (pl.: hárs, akác, szelídgesztenye) és cserjék (pl.: galagonya, kökény, nyári orgona) mellett több tucat évelő vagy egynyári virágból is választhatunk. Ezek közé tartozik többek között a nárcisz, a levendula, az őszirózsa, az oroszlánszáj, a pillangóvirág, a rézvirág vagy a zsálya is. Építhetünk méhecskehotelt is hulladék faanyagból, kőből és egyéb növényrészekből, növényi termésekből. A méhecskehotelek nem a családokban élő házi méheknek jelentenek menedéket, hanem a magányosan élő és szaporodó beporzóknak.

Védjük és óvjuk a beporzó rovarokat, így a méheket is. A mézelő méhek az egyetlenek a rovarok közül, akik közvetlenül is ételt szolgáltatnak az embernek.