Ökör vontatta szekéren, nemzetiségi népviseletbe öltözve, csengettyűszó mellett vonult 1994-ben az egyik várgesztesi lokálpatrióta, Náci bácsi feleségével a várrétre, emlékeztetve a helyi német nemzetiséget arra, hogy a bajorországi telepesek akkor éppen 250 évvel azelőtt, 1744-ben érkeztek erre a területre.

Azóta minden évben megrendezik a Csengő-napot, így idén már a harminckettediket június 14-én a Faluházban.

Délelőtt kézműves foglakozások, labirintus játszóház, és a töretlen népszerűségnek örvendő arcfestés várta a várgesztesi gyerekeket, a kulturális, hagyományőrző programot délután Eckné Csákvári Valéria polgármester és Hartdégen Sándorné, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke nyitotta meg a sportcsarnokban, ahol a vendégek között dr. Szerencsés Gergely, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Takács Károly Oroszlány, Neukum Krisztián Vértessomló polgármestere is helyet foglalt, s kicsivel később Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő is megérkezett egy másik rendezvényről.

A Csengő-nap története elválaszthatatlan Várgesztes históriájától. Őseink betelepülésének 250. évfordulóján, 1994-ben emlékeztünk meg először fellépőkkel, zászló-és címeravatással, felvonulással és közös énekléssel. Azóta is őrizzük e nap szellemét – mert méltó örökség az, amelyet elődeink ránk hagytak – hangzott el Eckné Csákvári Valéria. A legenda szerint őseink, a 18. században betelepült német családok, csengettyűszóval érkeztek Várgesztesre. A csengő hangja jelezte az új élet, az új remény kezdetét, továbbá a címerünk piros mezejében egy aranysárga csengő emlékeztet az örökségre. Az ovális pajzs alsó részén pedig ott magasodik a fehér vár – a mi várunk! –, zöld mezőben, a természet ölelésében – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy Várgesztes legnagyobb eseménye nemcsak múltidézés, hanem összetett, szimbolikus ünnep, amikor emlékeznek gyökereikre, őseik bátor döntésére, közös otthonteremtésükre. Ünnep: amikor együtt alkotnak, és együtt emlékeznek. A Csengő-nap egyszerre szól a múltról és az új nemzedékekről. A harangszó, a tánc, a dalkörök énekei, a falu gyerekei, mind-mind azt üzenik: itt él a hagyomány, itt él a közösség, amely élni is fog, amíg együtt vagyunk – zárta gondolatait.

1994. június 11-én, szombaton 14 órakor a Templom téren gyűlt össze a falu apraja-nagyja népviseletbe öltözve, a szomszéd falvak tánc és ének csoportjai, valamint a meghívott vendégek – többek között – a Köztársasági elnök képviselője, a Német Nagykövet, Kurt Althuber és Thomas Seger az osztrák Landesmannschaft-tól, Hambuch Géza a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke és Vértessomló közéleti vezetői. A térről harangszó kísérte a menetet a Várrétre, elől a tehenes kocsi a betelepüléskor használatos eszközökkel, körülötte a népviseletben a helyi iskolások és a dalkör, akik az új hazába érkezőket jelképezték. Másnap megrendeztük a X. Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Találkozó-t 35 csoporttal, a Templom téren a falu zászlaját Resch Otto atya szentelte fel. Ennél a kétnapos rendezvénynél szükség volt a falu minden tagjának összefogására, hogy a több mint 900 fős vendégsereget méltóan tudjuk ellátni, hiszen akkor a falu lélekszáma 500 volt. 1994 óta minden évben megemlékezünk az Őseinkről, akik lakóhelyül kiválasztották nekünk ezt a csodálatos helyet, ránk hagyták a svábnyelvet, dalaikat, táncaikat, a népviseletet, amit fellépéseinken büszkén hordunk – idézte fel németül Hartdégen Sándorné elnök. A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a kultúregyesület ez alkalomra egy különleges, már nem használatos miseruhákat bemutató tárlattal is készült. A miseruhák méltó tárolásához az elmúlt évben készíttetett a nemzetiség egy négyfiókos komódot, most pedig engedélyt kaptak a bemutatásukra. Az egyiken egy Eszterházy címer is látható, így a kora nagyjából másfélszáz évre tehető.

Németül és magyarul köszöntötte a vendégeket dr. Szerencsés Gergely, a vármegyei közgyűlés alelnöke, aki örömét fejezte ki, hogy az idősebb hagyományőrzők mellett látja az apróságokat is, hiszen ők jelentik a jövőt, s biztosíthatják az örökség továbbőrzését. Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő is az összefogás erejét emelte ki. Elsőként köszönetét fejezte ki az előző polgármester, ahogy fogalmazott, Cirmi számára, hiszen annak idején az ő meghívására érkezett első alkalommal a Csengő-napra, és tapasztalta meg a közösség példamutató összefogását, s érintette meg a gesztesiek örömünnepe. Eckné Csákvári Valéria polgármestertől és valamennyi jelenlévőtől azt kérte, hogy mindig maradjon ilyen élő és erős a gesztesiek közössége.

A megnyitót követően sorra vehették át az ajándékokat az elmúlt év újszülötteinek szülei, a ballagó óvodások, és az általános iskolai tanulmányaikat befejező diákok, akik az önkormányzat által ajándékozott Biblia mellett a nemzetiségi önkormányzattól idén is egy-egy Várgesztes könyvet, gesztes jelvényt, táskát kaptak.

A színes műsorfolyamban színre léptek az óvodások, iskolások tánccsoporttal és önálló produkciókkal, a Kecskédi Néptánc Egyesület, a Kecskédi Dalárda, a Német Kulturegyesület Várgesztes, a KaDarKa Társulat, a Genius Akrobatikus Rock and Roll club, az esti bálban a talpalávalóról a Schemlinger Musikanten zenekar gondoskodott, az ízletes hal és vad falatokról pedig a horgászok és vadászok.

A 32. Csengőnap ünnepeltjei:

újszülöttek: Badics Vilmos Péter, Tóth Janka Csepke

ballagó óvodások: Hujber Luca, Kanczler Lujza, Berta Hunor, Kis Boglárka, Seres Vincent, Pillmann Dóra, Adamik Eliza, Strublik Panka, Salánki Réka

negyedik osztályosok: Cseke Áron, Heim Pál, Kluber Zorka, Mester Zoé, Molnár Nimród Titusz

ballagó nyolcadikosok: Rodé Nóra, Pliska Áron, Huber Léna Ramóna

Várgesztes Község Önkormányzata minden szervezőnek, segítőnek köszöni, hogy hozzájárult a Csengőnap sikeréhez!