Egy közösség ereje nem a hangos jelszavakban mutatkozik meg
A buszmegállónál található Kopjafánál hajtottak fejet az 1848-as forradalmi események hősei előtt március 13-án Várgesztesen. A verőfényes napsütésben Eckné Csákvári Valéria idézte fel a magyar nemzeti öntudat egyik legfényesebb pillanatát, amikor 1848-ban egy lelkes és elszánt nemzedék élén a márciusi ifjak hitet tettek a szabadság, a felelősség és az összefogás eszméje mellett.
A fiatal értelmiségiek, köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál nem vártak másokra. Felismerték saját koruk felelősségét, és bátran kimondták mindazt, amit igaznak és szükségesnek tartottak. Hittek abban, hogy a nemzet sorsa nem külső erők kezében, hanem a polgárok közös akaratában formálódik – fogalmazott a polgármester, majd gondolatait így folytatta: Petőfi Sándor sorai „Talpra magyar, hí a haza!” ma már nem fegyverbe szólítanak bennünket, hanem lelki ébredésre. Arra hívnak, hogy ne legyünk közömbösek. Hogy merjünk kiállni értékeink mellett… Egy közösség ereje nem a hangos jelszavakban, hanem a hétköznapi tettekben mutatkozik meg. Abban, ahogyan meghallgatjuk egymást, ahogyan segítő kezet nyújtunk a rászorulóknak, ahogyan tisztelettel fordulunk időseink, és bíztatással fiataljaink felé.
A településvezető gondolatait így zárta: 1848 nem lezárt fejezet, hanem folyamatosan újra értelmezendő feladat. Faladat számunkra, hogy őrizzük nyelvünket, kultúránkat, erkölcsi tartásunkat; hogy olyan hazát adjunk tovább gyermekeinknek, amelyben a szabadság nem kiváltság, hanem természetes állapot, és ahol az összetartozás élménye erősebb minden megosztottságánál.
Az összetartozásról szólt az ünnepi műsor is. A várgesztesi kis óvodás lányok csinos pártában, a fiúk katonai csákóban fakadtak dalra összeállításuk kezdetén: jó reggelt kívánok! Megjöttek a várgesztesi huszárok. Műsorukban körjátékokkal, versekkel, huszárnótákkal idézték a 178 évvel ezelőtti eseményeket, majd az általános iskolások dallal, prózával a forradalom dicsőséges kibontakozását, a 12 pontot, benne az egyik legfontosabb követeléssel: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
A Kopjafánál Eckné Csákvári Valéria polgármester és Hartdégen Sándorné, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke helyezte el a kegyelet virágait, majd a megemlékezés zárásaként a Német Kultúregyesület Várgesztes dalköre a szabadságharc emlékét felidézve énekelte a jól ismert toborzódalt: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!