Bár már megjelent a munkáshitel-kínálat a pénzintézeteknél, még érdemes várni a hiteligényléssel, mivel a tavasz komoly akciókat hozhat és a feltételek is változhatnak.

A munkáshitel még gyermekbetegségekkel küzd, a bankok jelenleg az alaptermékek bevezetésével foglalkoznak, és a jogszabály adta szűk lehetőségek ellenére igyekeznek egyedivé tenni saját ajánlataikat. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője úgy véli: egyelőre érdemes kivárni az igényléssel, ráadásul komoly akciókat hozhat a tavasz.

Csak a Gránit Bank kínál jóváírást a náluk munkáshitelt igénylőknek: a bankkal a hiteligénylés kapcsán kapcsolatba kerülők 100 ezer, a már Gránit bankszámlával rendelkező ügyfelek 50 ezer forintos jóváírást kapnak a hitelösszegen felül, ha a pénzintézeten keresztül igénylik a Munkáshitelt.

A megfontoltabb hitelfelvevők, akár 500 ezer forintos kölcsönt is igényelhetnek az Erste és a K&H Banknál, a CIB, a Gránit és az OTP Bank 1-1 millió forintban húzza meg az igényelhető minimum összeget, míg a Raiffeisen Banknál 1,05 millió forint a legkisebb igényelhető munkáshitel összege. A legmagasabb beszállási összeg az MBH Banknál van: ott 2 millió forinttól igényelhető munkáshitel, amelynek maximuma a törvény szerint 4 millió forint lehet.

A szigorúan megkötött kondíciók nem csak a hitel kamatmentességét, de a kezességvállalás évi 0,5 százalékos díját is beégették a kondíciókba, ám a számítási metódus alapján a hitel teljes futamideje alatt visszafizetendő összegben vannak eltérések a banki ajánlatokban.

A másik komoly eltérés a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy a bankok jövedelmi elvárásai is különböznek. A jogszabály itt ugyanis nem egyértelműen fogalmaz, hiszen ma Magyarországon nem vezetnek hivatalos kimutatást a „heti húsz órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelméről”, amelynek igazolása a munkáshitel nyújtásának feltétele. Épp ezért a bankok zöme a 8 órás nettó átlagkeresetből számít valamilyen mutatót.

A munkáshitelről szóló kormányrendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba. Az intézkedéssel a kormány azokat a 17 és 25 év közötti munkavállalókat szeretné segíteni, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.